A Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesületről írt a Harpers. A maga nemében legelismertebb az eredetvédelemben élen álló, a Tokaji borvidék vezető településének minőségorientált borászait tömörítő szervezet céljairól ír. Ha gyakorlatilag nincs állami bormarketingünk, csak a csodákban érdemes bízni, mert az megtörténhetnek. A minőségben van jövő, felfigyel rá a világ.
Termésbecslést végzek, már a jövő évre vonatkozóan. A tudomány mai állása szerint ez lehetetlen, de az ősi pogány hagyomány szerint nem az. A Luca-napkor vetett búzából ugyanis karácsonykor következtetni lehet a majdani termés milyenségére. Egy próbát biztosan megér.
Luca napján a néphagyomány szerint búzát vetettek, amelynek növekedését előrejelzésnek tekintették a termésre, a család és a jószágok egészségi állapotára vonatkozóan. Szinte minden ősi kultúrában fellelhető a csíráztatás ilyen típusú mágiája, az termékenységi analógia alkalmazása. A lucabúza feltehetően az eraviscus, azaz bronzkori európai földműves kultúrában gyökerezik.
Az év vége pezsgő, eseményekben és hagyományokban igen gazdag időszak. A téli napforduló során újjászülető Természetet rengeteg szokás ünnepli. Valószínűleg Luca is a földi életet fenntartó biológiai folyamatért, a fotoszintézisért felelős Nap, tehát a fény, azaz Luce ünnepe, amely így az antik világ fejlett csillagászati és biológiai ismereteit bizonyítja. A földművesek számára a lucabúza csíráztatása talán a legérdekesebb, hiszen egész életmódunk, megmaradásunk, egzisztenciánk múlik azon, hogy az égiek kedveznek-e a következő esztendőben, vagy sem.
Rügyfakadástól szüretig folymatosan a meteorológiai térképeket bújjuk, számoljuk a csapadékot, fürkésszük az eget. Falun az egyik legfontosabb téma ez. Ha a régi öregek előrejelzése működik, az valóban nagy segítség lesz a tervezéshez. Életemben először kipróbálom, hátha.
Demeter Endre
Franz Weningernek ítélte a Burgerlandi borvidék szakmai zsűrije a Goldene Traube 2010 (aranyfürt) elismerést a Pannon-régióért kifejtett tevékenységéért. A borász a határon átnyúló munkájával nem csak a soproni borvidéket, de az egész magyar szakmai életet lendítette, mégis otthon tüntették ki.
Az 1986-ban alapított borvidéki díj most új kategóriával bővült, először adták át Pannon-régiós elismerésként. Elnyerésének fő feltétele a tartósan magas minőségű borászati munka, ám a közép-európai gondolat a sógorokban mára annyira megérett, hogy úgy döntöttek, díjazzák azokat, akik a makulátlan szakmaiságnál is többet tesznek le az asztalra. Franz Weningert, aki sikeres burgerlandi borászként vágott bele a soproni borvidék fellendítésébe tulajdonképpen itthon kellene kitüntetni, mert nélküle - véleményem szerint - nem tartanánk itt. Ausztriában azonban jobban figyelnek az ilyesmire, és határokon átnyúló koncepciója, szakmai fejlesztései miatt szerintük munkája Burgerlandnak is hasznos.
Az idősebb Weninger valóban nagyon sikeres embernek számít pátriájában. 92-ben mégis úgy döntött, hogy tovább megy, és először Gere Attilával alapított közös pincészetet Villányban, majd 97-ben sajátot Sopronban. Utóbbit ma már teljes mértékben fia, az ifjabb Franz Weninger irányítja. Az előbbi pedig ma is jól működik. Magyarországon ritkaság, hogy a két partner, Gere Attila és Franz Weninger kiváló kapcsolatban, sőt barátságban van. Ismerve őket persze nem csoda ez, úriemberekről van szó. A maximális korrektséget bizonyítja az is, hogy a kismartoni Eszterházy kastélyban rendezett gálavacsorára meghívta, asztalához ültette barátját, a díjkiosztón pedig maga mellé hívta fiával, az ifjabb Frazzal együtt, mert úgy gondolta, hogy nekik is nagy szerepük van az elismerésben.
Demeter Endre
Jövőre is lesz Furmint Február. Logó is készült, a pályázatot Szentirmai Zsolt, sárospataki szabadúszó grafikus nyerte meg. Az idén indult programsorozat célja feldobni a nehéz téli hónapot ezzel a kiemelkedő szőlőfajtával. A hazánkban példátlan összefogás keretében éttermek, borkereskedések, pincészetek egyszerre, közösen népszerűsítik a furmint fogyasztását.
A szervező Vinoport pályázatot hirdetett, amelyen 83 grafikus indult, közel 200 munkával. A versenymunkák közül egy héttagú szakmai zsűri választotta ki a győztest. A győztes Sárospatakon (Tokaji borvidék) dolgozó grafikus koncepciója az F betű írott formájának szőlőindákra emlékeztető formája, valamint a kör, mint a szőlőbogyó szimbóluma volt.
Az új logó azonban nem az egyetlen eredmény. Üdvözlendő, hogy a történelemben először szinte az összes nagykereskedés, a Bortársaság, a Bor és Más, az In Vino Veritas, a Monarchia, a Radovin, a Terroir Club és a Zwack Izabella Borválogatás együtt csatlakozott egy közös és nemes ügyhöz.
Demeter Endre
Légli Ottó az év borásza, végre! Mindannyian örülünk és gratulálunk, kollektíve az egész borásztársadalom.
Nagyon itt volt már az ideje, rég megérdemelte volna, már majdnem kellemetlen volt, hogy kb. hatodszor lett jelölve. Most azonban nem a címet osztó borakadémiával és a többi magyar anomáliával, hanem az ünnepléssel foglalkozunk.
Légli Ottó a Balaton meghatározó termelője, múlhatatlan érdemei vannak a borrégió minőségi szemléletű fellendítésében. Munkája sok szempontból etalonnak számít nekem, precizitása, bölcs és jóságos személyisége borain is érezhető. Szakmai nagyságát leginkább vibráló borainak példás tisztaságában, és eleganciájában látom. A rá jellemző feszes egyensúlyok, a távoli világokat nyitó mélység és komplexitás mégis diszkrét, csendes, mint ő maga. Ilyen munkája és rizlingjei is. Gratulálunk, és további sok sikert kívánunk!
Demeter Endre
A Borbandi, szerzőivel - Dorozsmai Endrével és Demeter Endrével - együtt névnapját ünnepelte. Ahogy kell: munkával, borral, pálinkával, borásszal, bloggerrel, és nagy meglepetésekkel.
Előző este az encsi Furmint Klub vacsorája és egy kedves írás szép kezdet volt, ez már bőven elég, gondoltam. A nap magányos pincemunkával, fejtéssel, laborozással, hordómosással, kénezéssel, takarítással telt.
Majd megkeresett egy régi barátom egy ajánlattal. Mivel eladó lett egy szőlőjük, és tudta, hogy szomszédok vagyunk, továbbá hogy 6-7 éve már érdeklődtem iránta, engem keresett meg először. Meg is állapodtunk egy korrekt árban azon nyomban, így elég szép ajándékkal leptem meg magam a nemes alkalomból.
Tréfás nap volt, mert este Pista barátom felhívott, hogy máris menjek át, mert sütött nekem tortát. Nem is értettem a dolgot, nem szokott ő olyat. Pista borász, nem cukrász. Végül kiderült, hogy betéttortát sütött. Nagy bolondja ugyanis a húslevesnek, és úgy döntött, hogy a levesbetétet kisüti a kerek tepsiben torta alakúra, ezzel teremtve meg az ünnepi hangulatot. Erdei gombát is tett bele, igen jól sikerült. Le is öblítettük borral és pálinkával, majd megcsörrent a telefon. Gazda Albert volt az, akit gazdasági- és borújságíróként is igen nagyra tartok. Szabadkozott a késői zavarásért, de gondolta hogy mivel mádon van, megkérdezi, hogy másnap ráérek-e. Megörültem, hogy a blogger-szcéna ilyen nagy figyelmet szentel nekünk mostanság, ezért megkértem, hogy ha nem túl fáradt, akkor jöjjön át máris. Így is lett, és igen jót beszélgettünk a borok mellett.
Szép volt, jó volt, meglepő is.
Demeter Endre
Szépen telnek az estéink. Visszahívtuk az encsi Furmint Klubot egy vacsorára, eleget téve ezzel az úriemberség alapkövetelményeinek. Savat azért kaptunk, mert közel 10 hónap után sikerült, de most lett vége hivatalosan az évi szőlőmunkáknak és a szüretnek, különben is, jó munkához idő kell.
A megállapodás szerint mivel a múltkor mi vittük a bort, és ők főztek székhelyükön, az Anyukám Mondtában, most fordítva lesz. Mi aznap reggel elgáncsoltunk egy kecskét, az encsiek pedig frappáns megoldást találtak a bor-kérdésre: szóltak Bolyi Janinak. Meg is lepődtem, amikor Jani barátom belépett az ajtón, bár meglehetősen gyakori vendég nálunk Mádon.
A sok jó cimbora, az ötfogásos vacsora - két főétellel, illetve a 12 egri bor Jani repertoárjából, majd a mádi tételek - mert azért vittünk mi is, végül a pálinkák szépre és hosszúra nyújtották a másutt talán álmosnak gondolt észak-magyarországi estét.
Demeter Endre
Borról mindent, a tudásszomj csillapítására. A termelő és a fogyasztó szempontjából egyaránt.
Utolsó kommentek